Hűvös az idõ, mert esett
Csak hozzád szól e vers te VESZETT!
Amikor e pár sort írom neked, arra gondolok
Hogy soha NEM VOLT ESZED!
Szerettél tudom, nem tagadom
Hisz nem egyszer átöleltél TE BAROM!
De mostmár ne emlegessük ezeket, hogy a
BÜDÖSBORZ EGYE LE A KEZEDET!
Szeretlek te VACAK,
Amikor tudtalak MEGCSALTALAK!
Nem fáj a szívem, ha rád gondolok,
Többé ne is lássalak TE MOCSOK!
Nehezen tudtalak elfeledni téged,
Hogy nem látom többé a BETÖRŐ KÉPED!
Nem hullajtok könnyeket utánad,
Mától kezdve nem SZERETLEK, UTÁLLAK!
Gonosz halál elől kegyetlenebb, hogy a
KOLERA TAKARÍTSA EL A TETEMEDET!
Becsaptál hazug volt a szerelmed,
Nem bírtad mellettem a harminc fok hőséget!
Szeress hát amennyit csak akarsz,
Én úgyis elfelejtelek TE VAKARCS!
Elszállok tõled, mint a fecske,
Mekeghetsz utánam te BAKKECSKE!
Irjál levelet utoljára még,
Ird megy, hogy szerettél TE SZEMÉT!
Te aki olyan voltál, mint
KATOLIKUS TEMPLOMBAN AZ OLTÁR!
Lehet, hogy e búcsúzás,
Könny nélkül megy végbe.
Nekem is fáj a válás jobban mint neked,hogy a
FEJEDBŐL IGYÁK KI A KÁPOSZTALEVET!
Többet nem írok hisz úgyis vége már,
Szerencséd, hogy állatbarát vagyok
TE SZAMÁR!
Nem feledlek soha
Búcsúzom örökre:SZIA TE VILÁG ÖKRE!!!!