Emlékszem mikor Te ápoltad szívem,
Mert egy fiúban csalódott,
De később rád találtam,
És ez olyan nagyon jó volt...


Aztán oly sok jó után,
Hirtelen vége lett,
Éjszakákat sírtam át,
Mert nagyon rossz volt nélküled!


Eljött az év utolsó napja,
Szívem újra elrabolta!
Aztán bebizonyítottad,
Hogy mégis csak szeretsz,
És hogy többet soha el nem engedsz!


De megint megtetted,
Bár éreztem szeretsz,
Elengedtél, és vártad hogy újra vissza menjek!
Csak ennyit mondtál,
"Ne tűnj el az életemből,
Abba belehalok!
Már magam sem tudom hogy mit akarok!"

Ha szeretsz, arra rá kell jönnöd,
Én várok Rád, tudom hogy együtt kell lennünk!
Aztán később, mikor már hiányod zakatolt,
Rájöttél hogy nélkülem Te sem bírhatod!


Gyönyörű napok köszöntöttek ránk,
Másra sem volt időnk, csak egymásra már!
Minden szabad percünket együtt töltöttük,
Éreztük hogy Mi örökre együtt!


És az idő telt, csak telt,
És minden megváltozott,
Aztán vége lett,
Ez oly fájdalmas volt!


De pillantásaink mindig másak,
Mert máshogy nézünk egymásra,
Mint szimpla barátra!

Soha nem lesz olyan,
Mint mikor tényleg barátok voltunk,
Sok időt töltöttünk együtt,
Ez megváltoztatott!


És tudom,
Hogy ez szerinted is Örök Szerelem,
Csak idő kell hozzá és újra ránk talál a Szerelem!!!